funiQ logo

This article is not available in italiana. This is the ungherese version of the article.

Vonyarcvashegy

A település a Keszthelyi-hegység lábánál, a Keszthelyi-öbölben található, délről a Balaton, északról a hegység határolja.

kilátás a Szent Mihály-dombról
Kilátás a Szent Mihály-dombról Photo: funiQ

Túraajánlatok

Kerékpártúrák

biciklivel a Szent Mihály-dombon
Biciklivel a Szent Mihály-dombon Photo: funiQ

A Za jelzésen érdemes felkapaszkodni a Vas-hegyen álló, neves botanikusunkról elnevezett Kitaibel Pál-kilátóhoz (1,5 km), ahonnan szép kilátás nyílik a Keszthelyi-öbölre.

A P jelzés a Pető-hegyen álló Berzsenyi-kilátóhoz vezet (4 km).

séta a Szent Mihály-dombon
Séta a Szent Mihály-dombon Photo: funiQ

Látnivalók

A Szent Mihály-dombon álló kápolnát 1729-ben építették, a néphit szerint 40 halász, akik egy balatoni viharból menekülve emelték hálájuk jeléül. A kápolnától északra az 1990-es években fából faragott golgotát állítottak fel.

A Szent Kereszt-temetőkápolna 1820-ban, klasszicista stílusban, a község keleti részén álló Szent Vendel-kápolna pedig a XIX. század elején, barokk stílusban épült.

Kitaibel Pál-kilátó A Vas-hegy 225 méter magas pontján áll a híres botanikus, Kitaibel Pál nevét viselő kilátó. A 2002-ben átadott, három szintes fa építményről belátjuk a hullámos felszínű Keszthelyi-hegység rendkívül fajgazdag lomberdeit, a Balaton nyugati medencéjét és a vonyarcvashegyi szőlőhegyeket.

Lidó strand A vonyarcvashegyi strand a homokos partszakaszával és a sok-sok szolgáltatásával minden korosztálynak a kedvence lehet. Van itt szörfiskola, fitneszpark, wakeboardpálya, óriáscsúszda, és még rengeteg szórakoztató játékelem.

Lidó strand vízisí- és wakeboardpálya A vonyarcvashegyi strandon a pancsolás és napozás mellett wakeboardozásra és vízisíelésre is lehetőségünk nyílik. A pályán minden korosztály kipróbálhatja ezeket a sportokat, az oktatók segítségével pedig akár kezdőként is hamar sikerélményünk lehet.

Története

A község területe az újkőkortól szinte folyamatosan lakott. A Szt. Mihály-dombon – amely egykor sziget volt – római őrtorony állhatott. A középkori Vonyarc – régészeti leletek szerint – a mai település Ny-i részén alakult ki. Neve szláv eredetű: vinarec = vincellér. A név második tagja a település fölötti szőlőhegyre utal, ahol a szőlőben a XVII. századtól fokozatosan hegyközség szerveződött, majd a XIX. század közepén egyesült a községgel.

Vonyarc első írásos emléke 1335-ből való, ekkor már említik Szt. Mihály tiszteletére emelt templomát. A falu a XVIII. század végén lett a keszthelyi Festetics-uradalom része. Az 1819-ben kialakított Festetics pince ma reprezentatív vendéglátóhely.

A település lakói szőlőműveléssel és halászattal foglalkoztak. A XVIII. században elterjedt a téli, jégről való halászat. Egy ilyen alkalommal, 1729-ben hirtelen kezdődő olvadás során rianások szabdalták fel a jeget, 46 halász a jégtáblákon rekedt, amelyet a szél a tó közepe felé fújt. Szerencsére megváltozott a szélirány és 40 halásznak sikerült partra menekülnie.

Ez után építették hálából 1739-ben a Szt. Mihály-hegyi fogadalmi kápolnát. Az oltárkép a halászok megmenekülését ábrázolja, Udvardi Erzsébet munkája (1979). Az eredeti oltárkép eltűnt. A szerencsés megmenekülés emlékére minden évben megrendezik a halászok emléknapját, ahol felelevenítik a halászati hagyományokat.